Kékes

Múlt hét péntekre Peti szabit vett ki, az volt a terv, hogy strandra megyünk. Az idő viszont nem igazán kedvezett nekünk, ezért gyorsan átterveztük a napot. Kitaláltam, hogy menjünk fel a Kékesre. Almával sokat nézegettük az étkező ablakából, tiszta időben remekül látszik, meg is ígértem neki, hogy egyszer elmegyünk oda. Hát most eljött az ideje. Leszámítva, hogy iszonyú hideg volt fent és csak a gyerekeknek pakoltam meleg cuccot, ezért majdnem szétfagytunk Petivel, azt gondolom, hogy van a helynek egy különleges hangulata, amiért érdemes elmenni oda, és ha nekünk ez az 1014 méter a csúcs, akkor örüljünk ennek és legyünk rá büszkék.

Visszafelé megálltunk Sástón, ami a felújítás után új fényében tündököl. Meglehetősen gyerekbarát lett, nem okozott gondot a babakocsis közlekedés sem. Viccből megkérdeztem Almától, hogy feljön-e velem a kilátóba, ő meg komolyan válaszolta, hogy naná. És tényleg felmentünk a tetejére, egyáltalán nem félt, nekem bezzeg kihullott a hajam a parától, nehogy kicsusszanjon a rácsok között, ahol persze ha akarna sem tudna, de azért kaptam pár szívrohamot. 

Alma a Sástói kilátó tetején.

Két gyerekkel otthon

Mivel én egy babával vagyok itthon és véresre vakarom a hátsómat unalmamban, ezért az oviban közölték velem, hogy Alma június 15-től szeptember elejéig be sem teheti oda a lábát. Először sokkot kaptam, aztán meg rengeteg fantasztikus megjegyzést, hogy mit is kellene nekem akkor most csinálni, meg különben is az én gyerekeim, vessek magamra. Persze volt, aki együttérzett velem, a védőnőnk egy hét után már azt kérdezte Almától, hogy ugyan mennyire unatkozik már otthon?! A megoldás itt is az lett, mint általában máskor, vettem néhány nagy levegőt, megnyugtattam magamat, hogy anyukám ez is menni fog neked. Jelentem megy! Beleépítettem a napjaimba, hogy két gyereket viszek a hátamon például autószerelőhöz, fodrászhoz, okmányirodába, bevásárolni. Itthon pedig saját logisztikai elemek beiktatásával boldogulunk mi hárman. A legnehezebb az, hogy a két gyerek egyszerre aludjon ebéd után, mert akkor nekem is van alkalmam egy kicsit szusszanni. Szerencsére Alma jó arc, heti 5-ből 4 alkalommal ez is összejön.

 Amíg Vili alszik Almával és a háztartással foglalkozom.

Mehetünk sétálni?

A babakaja gyártás is a napjaim része mostanában, ezért a mosolyért megéri!

"Anya, amíg te beszaladsz wc-re én ideülök Vilihez és szórakoztatom!"

Egy doboz krétával is jól el lehet lenni.

Pici medence, nagy öröm.