Régóta játszottam azzal a gondolattal, hogy sószappant készítsek, de bevallom nehezen szántam rá magam. Minél jobban beleástam magam a témába, annál jobban tartottam tőle. A végső lökést az adta, hogy annak ellenére, hogy nehéz készíteni és teljesen más receptet kell hozzá alkotni, mint egy "sima" szappanhoz, nagy szükség lenne rá. Ugyanis a sószappan az igazi csodafegyver, minden bőrtípusra jó. Vagyis a zsíros bőrt zsírtalanítja és ápolja, a száraz bőrt hidratálja, a normál bőrnek meg egyszerűen kiváló, ekcémás bőrűek esküsznek rá, hogy megoldja a problémájukat és gyerekek is használhatják.
Óriási különbség van a sószappan, a sós szappan és a sole szappan között. A sószappan pontosan annyi sót tartalmaz, amennyi zsiradékot, vagyis egy kilogramm szírhoz egy kilogramm só kerül. A sós szappan jóval kevesebb sót tartalmaz, a zsírhoz képest 30-40%-ot. A szappan keménységét már ennyi is nagyban növeli és a só pozitív hatása így is megmutatkozik. A sole szappan azt jelenti, hogy a lúgot 33%-os sóoldatban oldják fel. Ez azért jó, mert így nem maradnak sókristályok a szappanban, a legérzékenyebb bőrt sem fogja karcolni. Továbbá létezik még az a fajta szószappan, ami voltaképpen egy darab sótömb, azzal kell a nedves bőrt átdörzsölni. Ez viszont csak a nevében szappan, semmi köze hozzá.
Úgy döntöttem, hogy én a sószappant fogom elsőre elkészíteni. Az 1 kg Himalája sót kávédarálóval megdaráltam, porcukor állagúra. Remélem nem maradtak benne kristályok, de elképzelhető, hogy kicsit dörzsis lesz. Ahhoz, hogy habozzon, mint egy rendes szappan, rengeteg kókuszolaj került bele, ami viszont nagy mennyiségben szárít, ezért 20% superfat került bele. A superfat az a plusz zsírmennyiség, ami nem fog elszappanosodni. A kalkulátor eleve 5%-kal számol, így véletlenül sem lesz túl lúgos a szappan. Továbbá ez az 5% már elég ahhoz, hogy fürdés után ne érezze az ember száraznak a bőrét, és ezért nem szükéges testápolót használni. Megoszlanak a vélemények a szuperfat időbeni alkalmazásáról, ugyanis sokan csak a kész szappanmasszába keverik bele utólag, mondván az így nem fog elszappanosodni. A teljes szappanosodási folyamat 48 óra, vagyis nem számít, hogy egyben volt a teljes szírmennyiség és úgy zuttyintotta rá az ember a lúgot, vagy 95%-nyit nyakon öntessz a lúggal, kevered kicsit és aztán teszed bele a maradék 5%-ot, és azzal is jól elkevered. Azt meg végképp elképzelhetetlennek tartom, hogy a lúgmolekulák lennének annyira okosak, hogy kikerüljék a superfatnek kikiáltott zsírmolekulákat. A lényeg, hogy a plusz zsír nem fog elszappanosodni, viszont ápolni fog rendesen, tapasztaljuk!
Mások tapasztalatából kiindulva a tömbformát most elő sem szedtem, csak a kicsi szilikonokat. A nagy mennyiségű sótól a szappan sokkal gyorsabban keményedik, ha nem találod el a megfelelő pillanatot, hogy kiszedd és felszeleteld, akkor olyan kemény lesz, mint a beton, csak fűrésszel lehet szeleteni, miközben morzsálódik és törik. A kicsi formákkal ilyen gond nincs, nem kockáztattam. Amúgy sem akartam díszítgetni, a só rózsaszín alapszíne eleve szép megjelenést kölcsönzött a szappanoknak.
Már nagyon kíváncsi vagyok milyen lesz használni, remélem ez lesz az egyik kedvenc. Ha jók lesznek a visszajelzések, akkor a Sóbarlangban is lehet majd sószappant kapni!
Felhasznált alapanyagok: kókuszolaj, olívaolaj, ricinusolaj, földimogyoróolaj, desztillált víz, NAOH, Himalája só, superfat: mandulaolaj, olívaolaj.